PDF fájl visszaalakítása

Gondolom másoknak is sokszor kell valamilyen forrást keresni a munkájához az interneten. A tényleg hasznos találatok az esetek jelentős részében viszont PDF formátumúak, melyek forrásként történő felhasználása meglehetősen korlátozott. Nem véletlenül: pontosan ez az egyik célja a PDF formátumnak. Ráadásul a PDF fájlok még védetté is tehetők: nem lehet őket sem kinyomtatni, sem a tartalmukat a vágólap segítségével saját munkánkba átmásolni. Ez ellen nincs mit tenni, legalábbis átlagos szintű ismeretek esetén.

A védelemnél is fontosabb azonban talán a nevéből is következő tulajdonsága, a hordozhatóság. Mit is kell ez alatt érteni? Azt, hogy minden eszközön (asztali PC, okos telefon, okos TV) és minden platformon (Windows, Android, stb.) pontosan ugyanúgy fog kinézni a dokumentum. PDF = Portable Document Format, azaz hordozható dokumentum formátum.

A következő cikkben a PDF fájlok Word dokumentummá alakításáról lesz szó.

Jelszavak kezelése

A mai blogbejegyzés is bizonyára nagy népszerűségnek fog örülni, mert egy olyan kérdéssel foglalkozik, mely mindenki számára nagyon fontos: az általunk megadott jelszavak felügyelete a témája. Miről is van szó. Nos, mindenki követett már el hibát az életében (most nem arra gondolok, hogy miért nem Hufnágel Pistihez ment férjhez). Szinte biztos, hogy előbb-utóbb letároljuk egy-egy webhely jelszavát ott és akkor, amikor és ahol nem lett volna szabad. Mondjuk egy nyilvános helyen a levelezőnk, vagy Facebook fiókunk jelszavát. Miért is jelent ez gondot? Azért, mert ha valaki a belépő oldalon megadja felhasználói nevünket, a jelszó magától beírásra kerül, és már be is lehet lépni a fiókunkba. Ez tehát rosszabb, mint ha valakinek elmondanánk (kvázi kölcsönadnánk, lásd az ábra szövegét). Ez olyan, mintha mindenkinek elmondtuk volna! De hogy lehet ezt a rossz kattintást meg nem történtté tenni? Akit érdekel, olvassa tovább a bejegyzést! meg fog lepődni, hogy milyen egyszerű az egész.

Könyvjelzők alkalmazása 2.

A legutóbbi blogbejegyzésemben a könyvjelzőket ismertettem, melyek pontosan arra szolgálnak, mint ami a nevükből logikusan következik: megjelölhetjük vele azokat a helyeket az interneten, melyeket tényleg gyakran akarunk megnézni. Nincs is velük baj addig, míg lelkesedésünkben túlságosan sokat nem rakunk be. Akkor ugyanis egyszer csak egy hatalmas, áttekinthetetlen káosz lesz az eredmény, és semmit sem fogunk találni. Egyszerűbb lesz valamit a Google segítségével megkeresni, mint hosszasan a könyvjelzője után kutatni. Hasonlóan használhatatlan lesz az egész, mint a képen is látható eligazító táblaerdő. De mi a megoldás? Egészen biztosan erre is kitaláltak valamit, hiszen aki tényleg alkalmazza a könyvjelzőket, az előbb-utóbb így jár! Természetesen létezik kiút, és pontosan erről lesz szó a mai blogban.

Könyvjelzők alkalmazása 1.

Manapság már sokak napi rutinjába beletartozik, hogy kedvenc weboldalait végignézni: a címsorba begépeli a meglátogatni kívánt webhely nyitóoldalának címét, majd megnyomja az Enter billentyűt. Ehhez persze fejből kell tudni ezeknek az oldalaknak a címét. Ez nem jelent nagy gondot, szokott is sikerülni, de az már kevésbé, hogy a csak ritkábban látogatott oldalakkal is ugyanígy járjunk el. Ezeket a Google keresőjével szoktuk megtalálni, ami ugyan szintén nem tart túl sokáig, de lehetséges ez is egyszerűbben: a könyvjelzők segítségével. Ebben a blogbejegyzésben erről lesz szó.