2015. április 24., péntek

Videószerkesztés 1.

Manapság már bárki készíthet videót, hiszen a legtöbb mobiltelefon, fényképezőgép alkalmas erre a feladatra is. Ezek a videók azonban többnyire nem olyanok, hogy azokat ismerőseinknek is megmutassuk, mert:
  • felvételeink jellemzően csak pár másodperces snittek,
  • ráadásul általában nemcsak olyan dolgok vannak rajta, amit tényleg jó szívvel levetítenénk.
Ugyanakkor a felesleges részeket kivágva, több snittet összefűzve, címmel, stáblistával és feliratokkal ellátva már bárkinek szívesen megmutatnánk őket. Ha ráadásul még a vágásoknál érdekes átmenetek, valamint az egész film alatt kísérőzene lenne, akkor akár nyilvánosan is le lehetne őket vetíteni. Nos, ebben és a következő cikkben ennek az elkészítését fogjuk megtárgyalni.

2015. április 18., szombat

Word táblázatok

Általában mindenki gyakorta kénytelen valamilyen adatokat is tartalmazó szakmai dokumentumot olvasni. Ezekre visszaemlékezve általános következtetésként levonhatjuk azt, hogy szinte az összesben voltak táblázatok. Nem véletlenül:
  • sokkal áttekinthetőbbek az ilyen adatok,
  • ennek következtében gyorsabban lehet értelmezni is őket.
Ugyanakkor egy-egy szöveges dokumentum megírásakor a bennük lévő táblázatok elkészítése bizony gyakran problémák sokaságát is okozhatja. Ebben a posztban ezek többségének megoldását igyekszem részletesen ismertetni.

2015. április 11., szombat

Fekvő oldalak használata egy álló elrendezésű dokumentumban

A legtöbb tényleg komoly dokumentumban szükség van álló és fekvő tájolású oldalakra is, mert mondjuk egy ábrát, vagy egy sok különféle adatot tartalmazó táblázatot csak fekvő oldalon lehet elhelyezni. Ugyanakkor maga a szöveg változatlanul álló tájolású kell, hogy legyen. Azt azért a legtöbben tudják, hogy miként kell átállítani a lapok tájolását, de az már általában gondot szokott okozni, hogy egy dokumentumban hogyan lehet mindkét elrendezést használni. Mondjuk úgy, mint ahogy az a képen látszik. De, akinek esetleg még ez is összejön, az a fejléccel, illetve az oldalszámozással szokott szenvedni. Mik a megoldások? Erről szól ez a cikk.

2015. április 8., szerda

Láb és végjegyzetek

Egy komoly szakmai dokumentumban kulcsszerepük van a láb- és végjegyzeteknek. De mik is ezek az eszközök? Mi a szerepük? A lábjegyzetekben az oldalak alján szokás megmagyarázni például az idegen kifejezéseket. A végjegyzet szerepe lehet ugyanez is, de inkább az írás során felhasznált források megadására szokás a végjegyzetet alkalmazni. Ezek használata egy szakdolgozatban, doktori disszertációban elengedhetetlen, sőt, kötelező. Ha valaki ugyanis elfelejti megadni a felhasznált forrásokat, az mindenképpen plágium gyanúját veti fel. Illetve annál messzebbre mutató következtetéseket szoktak levonni. Vagy magát a plágiumot, vagy azt, ami közel ugyanakkora problémát jelent, hogy a dolgozat írója nem végzett a témában kutatást. Mindkettő következménye az, hogy nem fogják elfogadni a munkát.

2015. április 7., kedd

Stílusok módosítása

Egy komoly Word dokumentumot, például egy szakdolgozatot, pályázatot, könyvet stílusokkal kell elkészíteni, melyekkel kapcsolatosan nem is egy korábbi cikkemben már foglalkoztam. Ebben a mostani posztban arról szeretnék írni, hogy a stílusokkal készített dokumentumot hogyan lehet pár pillanat alatt egységesen teljesen átalakítani. A kiválasztott kép nem véletlen. Az egész olyan, mintha varázslóvá alakulnánk. Tényleg fantasztikusan gyorsan kaphat teljesen új formát az egész munkánk!

2015. április 5., vasárnap

Így írjunk szakdolgozatot

Mivel közel 30 éve tanítok informatikát felnőtteknek, van rálátásom arra is, hogy a szakdolgozatok írása területén milyen változások zajlottak le (beleértve ebbe nemcsak a tanítványaim, hanem a saját, illetve rokonaim, ismerőseim munkáit is). Például az én első szakdolgozatom 1983-ban még írógéppel, de a feleségem első ilyen műve 1987-ben már egy Personal Edítor 2 nevű, mai szemmel borzasztó, nem is igazán erre a célra kitalált, úgynevezett karakteres, azaz ábrák használatára nem alkalmas szövegszerkesztővel készült. Azóta nagyot fejlődtek a programok, mert ma már kiadványszerkesztő tudásúvá fejlődtek a szövegszerkesztők is, és minden, de tényleg minden pillanatok alatt megoldható a használatukkal. Hogy hogyan, arról fog szólni ez a cikksorozat. Remélem, hogy még időben elkészül! (frissítés: elkészült a teljes cikksorozat, és hogy volt értelme, azt az is bizonyítja, hogy a 3. legnépszerűbb cikk lett)

2015. április 3., péntek

Mindennapi számítástechnika könyv

Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy az egyik könyvemet, a mintegy 350 oldalas, "Mindennapi számítástechnika, avagy az idősebbek is elkezdhetik" címűt PDF formátumban mindenki számára elérhetővé teszem. A megnyitásához csak ebben a bejegyzésben lévő fényképére kell kattintani. Ezt a gesztust szánom mindenkinek húsvéti ajándék gyanánt. Mint az a címe alapján is sejthető, a könyv elsősorban az idősebb korosztálynak szánt információkat tartalmaz. Ennek megfelelően a könyvben még a betűméretek is nagyobbak a szokásosnál. Ráadásul a PDF formátumú könyv szép színes is, szemben a nyomtatott verzió szürkeárnyalatosával.
Két locsolás között jó olvasást kívánok mindenkinek, de ezzel kapcsolatban azért még lenne egy hasznos tippem!

2015. április 1., szerda

Közös munka az Excelben

A mostani bejegyzés egy olyan témával foglalkozik, ami egyes munkahelyeken óriási segítséget jelent. Ott, ahol egy hálózati tárolóhelyen lévő Excel fájlt többen is szoktak néha használni. Az ilyen szituációkban az szokott a nagy probléma lenni, hogy:

  1. Ha valaki megnyitja a fájlt, a többiek mindaddig, amíg az illető az állományt nem zárja be, nem férnek hozzá;
  2. Ha pedig valamiért nyitva is felejti, akkor aztán elkezdődik a felmenő ági rokonok sűrű emlegetése, illetve a nem túl barátságos telefonos felszólítás a fájl bezárására.
Természetesen erre az esetre is létezik megoldás. Tapasztalatom szerint a mai cikkben bemutatásra kerülő módszert alig ismerik, pedig kulcsjelentőségű trükkről van szó.