Könyvjelzők alkalmazása 2.

A legutóbbi blogbejegyzésemben a könyvjelzőket ismertettem, melyek pontosan arra szolgálnak, mint ami a nevükből logikusan következik: megjelölhetjük vele azokat a helyeket az interneten, melyeket tényleg gyakran akarunk megnézni. Nincs is velük baj addig, míg lelkesedésünkben túlságosan sokat nem rakunk be. Akkor ugyanis egyszer csak egy hatalmas, áttekinthetetlen káosz lesz az eredmény, és semmit sem fogunk találni. Egyszerűbb lesz valamit a Google segítségével megkeresni, mint hosszasan a könyvjelzője után kutatni. Hasonlóan használhatatlan lesz az egész, mint a képen is látható eligazító táblaerdő. De mi a megoldás? Egészen biztosan erre is kitaláltak valamit, hiszen aki tényleg alkalmazza a könyvjelzőket, az előbb-utóbb így jár! Természetesen létezik kiút, és pontosan erről lesz szó a mai blogban.

Könyvjelzők alkalmazása 1.

Manapság már sokak napi rutinjába beletartozik, hogy kedvenc weboldalait végignézni: a címsorba begépeli a meglátogatni kívánt webhely nyitóoldalának címét, majd megnyomja az Enter billentyűt. Ehhez persze fejből kell tudni ezeknek az oldalaknak a címét. Ez nem jelent nagy gondot, szokott is sikerülni, de az már kevésbé, hogy a csak ritkábban látogatott oldalakkal is ugyanígy járjunk el. Ezeket a Google keresőjével szoktuk megtalálni, ami ugyan szintén nem tart túl sokáig, de lehetséges ez is egyszerűbben: a könyvjelzők segítségével. Ebben a blogbejegyzésben erről lesz szó.

Kevés a hely a gépemen? Rakjuk át a könyvtárak!

A mai téma is sokakat érdekelhet, mert a hely mindig kevés a gépünkön. Különösen igaz ez a rendszerlemezre (a C: azonosítójú lemezegységre). Mi ennek az oka? A válasz egyszerű:

• alapesetben nem csak az operációs-rendszert, hanem az összes többi programot is itt találjuk,
• itt van ezen kívül az "Asztal", meg minden amit azon tárolunk,
• és nem utolsósorban ezen a lemezen van normál esetben az összes könyvtár is (ami ma már nem szinonimája a mappának).

Ez utóbbin nagyon egyszerűen tudunk segíteni, mert csak át kell a könyvtárakat rakni egy másik lemezegységre.

Képek szétválogatása

Nem is olyan régen az embereknek legfeljebb egy egész élet alatt jött össze annyi fényképe, mint manapság egyetlen jól sikerült hétvégi családi kiránduláson. Nagyanyáink, de nekem még a szüleim is az összes képüket egy jó nagy, méretes cipős dobozban tartották, és az átnézésük egy-két óra alatt megvolt.
Manapság ez már teljességgel lehetetlen, mert szinte biztos, hogy semmit nem fogunk megtalálni. Persze ma is van olyan  módszer, amivel mindig mindent megtalálunk.