Így írjunk szakdolgozatot

Mivel közel 30 éve tanítok informatikát felnőtteknek, van rálátásom arra is, hogy a szakdolgozatok írása területén milyen változások zajlottak le (beleértve ebbe nemcsak a tanítványaim, hanem a saját, illetve rokonaim, ismerőseim munkáit is). Például az én első szakdolgozatom 1983-ban még írógéppel, de a feleségem első ilyen műve 1987-ben már egy Personal Edítor 2 nevű, mai szemmel borzasztó, nem is igazán erre a célra kitalált, úgynevezett karakteres, azaz ábrák használatára nem alkalmas szövegszerkesztővel készült. Azóta nagyot fejlődtek a programok, mert ma már kiadványszerkesztő tudásúvá fejlődtek a szövegszerkesztők is, és minden, de tényleg minden pillanatok alatt megoldható a használatukkal. Hogy hogyan, arról fog szólni ez a cikksorozat. Remélem, hogy még időben elkészül! (frissítés: elkészült a teljes cikksorozat, és hogy volt értelme, azt az is bizonyítja, hogy a 3. legnépszerűbb cikk lett)

De lássuk, mi is a követelmény, mik az elvárások:

• tartalomjegyzék készítése,
• lábjegyzetek, vagy ha kell végjegyzetek a felhasznált forrásokhoz,
• számozott táblázatok és ábrák,
• egységes megjelenésű, több szinten sorszámozott címek,
• ugyancsak egységes külsejű szövegtörzs és idézetek,
• egyforma méretű és ugyanúgy elhelyezkedő ábrák,
• stb.

Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményben az elvárás ezekkel kapcsolatban megvan, de hogy az imént felsorolt szolgáltatásokat hogy lehet elérni, nos arról általában nem esik szó. És ez a legnagyobb probléma, mivel a legtöbb felhasználónak olyan szintű szövegszerkesztési ismerete nincs, hogy segítség nélkül meg tudja oldani ezt a feladatokat. De nemcsak neki nincs, a legtöbb embernek sincs, mert ezek többsége nem szerepel informatikai tananyagban a közoktatásban, de általában még a felsőoktatásban sem.

Hogy álljunk neki a munkának?

Innét lehet letölteni a mintát

A legtöbb ember eleve már rosszul is áll neki a munkának. Mintha úgy építkezne, hogy nincsenek tervek, csak építi a kőműves a házat, és ha már nagyjából elkészültek a falak, elkezdünk gondolkodni azon, hogy hogyan is nézzen ki a ház. Ez így nem fog menni, vagy csak sok-sok plusz munkával.

De akkor mit kell tenni? Hogy álljunk neki?

Mondjuk töltsük le jobb oldali képre kattintva a minta dokumentumot, és annak a segítségével, már eleve formázva gépeljünk be mindent. Igen, kivételesen menet közben kell formázni, de nem a szokásos módszerrel, hanem az úgynevezett stílusok használatával. A stílusokról korábban már két posztban is volt szó, melyeket itt lehet elérni.
A letöltés remélhetően menni fog, de biztos ami biztos, egy segítő ábra:

A pirossal bekarikázott lefelé mutató nyílra kattintva indul a letöltés

Hogy használjuk a mellékelt dokumentumot?

Amikor az egyes fontosabb szövegegységeket írjuk, csak váltsunk át a megfelelő stílusra. Ehhez billentyűkombinációkat kell használnunk, vagy a Ctrl + Shift + S együttes megnyomásával nyissuk meg a "Stílusok használata" segédablakot. A megnyitott dokumentumban lévő mintaszövegeket a kijelölésük után töröljük ki (kivétel a főcím és a fejléc, melyeket csak írjunk át).
A lentebb felsorolt kombinációk csak a letöltött dokumentumban fognak helyesen működni, amivel azért volt némi munkám (frissítés: most már tényleg minden működik, ami az eredeti változatban még nem volt igaz). Ezért tényleg megérdemlek egy, az oldalam tetején lévő reklámra kattintást, ami mintegy 10-15 Forinttal fog "gazdagítani" engem, de az olvasónak természetesen semmibe nem fog kerülni :-). Ráadásul a reklám még érdekelheti is, hiszen valószínűleg egy, a Google kereső segítségével általa nemrég meglátogatott oldal tartalmához kapcsolódik.

Tehát a kombinációk, és a kapott formátumok a következők:

1.       Első szintű cím	Alt + 1	Arial, 14 pont, félkövér, decimálisan számozott, előtte / utána 18 / 12 pont
2.       Második szintű cím	Alt + 2	Arial, 14 pont, félkövér, dőlt, decimálisan számozott, előtte / utána 14 / 10 pont
3.       Harmadik szintű cím	Alt + 3	Arial, 12 pont, félkövér, dőlt, decimálisan számozott, előtte / utána 10 / 6 pont
4.       Sima szöveg	Ctrl + Alt + 1	Times New Roman, 12 pont, első sor 1 cm-re behúzott, másfeles sorköz, előtte 10, utána 6 pont, sorkizárt
5.       Idézetek	Ctrl + Alt + 2	Times New Roman, 12 pont, dőlt, első sor / bal, jobb behúzás 3 / 2 / 2 cm, másfeles sorköz, előtte 10, utána 6 pont, sorkizárt
6.       Számozás	Ctrl + Alt + 3	Times New Roman, 12 pont, arab számozás szimbólum, másfeles sorköz, előtte 10, utána 6 pont, sorkizárt
7.       Felsorolás	Ctrl + Alt + 4	Times New Roman, 12 pont, karika felsorolás szimbólum, másfeles sorköz, előtte 10, utána 6 pont, sorkizárt
8.       Második szintű felsorolás	Ctrl + Alt + 5	Times New Roman, 12 pont, nyíl felsorolás szimbólum, 1 cm-es behúzás, másfeles sorköz, előtte 10, utána 6 pont, sorkizárt

Az oldalbeállítás főbb paraméterei:

• a margók körben 2,5 cm méretűek,
• továbbá a kötésmargó 1 cm-es.

A cím helyére és a fejlécbe csak be kell írni a szakdolgozat címét úgy, hogy előtte az ott lévő szöveget ki kell jelölni úgy, hogy a sora előtt a bal margón kattintunk egyet. A kijelölési módszerekről is volt persze már korábban szó, mégpedig itt. Természetesen az oldalszámozás is automatikus lesz.

Már késő, nem így dolgoztam!

Semmi gond, csak némi plusz munkát szereztünk magunknak. Utólag is formázhatunk a stílusokkal:

• jelöljük ki a teljes eddigi munkánkat a Ctrl + A kombinációval,
• nyomjuk meg a Ctrl + C kombinációt, amivel az egészet kimásoljuk a vágólapra,
• álljunk bele a letöltött dokumentumba,
• nyomjunk meg a Ctrl + V billentyűkombinációt, 
• álljunk bele a formázandó bekezdésbe (nem kell kijelölni, elég beleállni),
• nyomjuk meg a táblázat megfelelő billentyűkombinációját.

Ennyi az egész!

Hogy készítsük el a tartalomjegyzéket?

Erről már volt szó korábban, mégpedig itt.

Rosszul működik a számozás, hogy javíthatok rajta?

Előfordulhat, hogy a számozásba belekeveredik a program. Ezen a következő módszerrel segíthetünk:

• jelöljük ki azokat a bekezdéseket, amelyeket egy folyamatos számozással szeretnénk megformázni,
• nyomjuk meg a Ctrl + Alt + 4 kombinációt,
• ha nem 1-el kezdődik, akkor szüntessük meg a kijelölést, majd az 1. sorszámúnak szánt bekezdésbe kattintsunk bele az egér jobb gombjával,
• állítsuk be a kezdő értéket.

Ez utóbbi módszere függhet attól is, hogy milyen Word verzióban dolgozunk:

• a talán legelterjedtebb Word 2010-ben a lehetőségekből válasszuk a "Számozás", majd a "Számozás értékének beállítása" elemet, végül adjuk meg a kezdőértéket, azaz az 1-et.

Ha valaminek a formátuma nem felel meg, mit tegyünk?

Semmi gond, egyszerre, teljesen egységesen tudunk mindenen változtatni, erről egy későbbi posztban lesz szó. Itt lesz majd elérhető a cikk, amit elkészül.

Fekvő oldalakra is lesz szükségem! Mit tegyek?

Amennyiben majd fekvő elrendezésű oldalt is szeretnénk, abból ezért lesznek problémáink. Nem is kicsik, nagyok! A helyes módszerről persze szintén lesz szó, mégpedig itt.

Na és mi a helyzet a táblázatokkal?

Azokról szintén egy teljes, nem is rövid poszt fog szólni, amit ide kattintva lehet majd elérni.

És amit nem szabad kihagyni, a források megadása

Vannak emberek, akik mások tollával dicsekszenek, ami komoly konzekvenciákkal jár, különösen egy szakdolgozat, vagy egy doktori disszertáció esetében. Az irodalomjegyzék megadásának módszereiről ez a cikk fog szólni.

Ha tetszett, ne felejtsed el a cikket megosztani! A felső Facebook lájk és megosztás a PC Suli Facebook oldalára vonatkozik, ez pedig a cikkre.

Ha a jobb oldalon / fent lévő reklám olyasmiről szól, ami érdekel, kérlek nyissad meg. Ez Neked semmibe nem fog kerülni, a PC Sulit viszont - tényleg csak pár forinttal - támogatja. Előre is köszönöm!